És már megint! Velem van a baj? 2.rész

Ahogy ígértem itt a folytatás tudom kicsit megkésve!
Szóval ahogy az első részben leírtam az új munkahelyemen is bajba keveredtem, hogy miért és hogy jár rám mindig így a rossz nem tudom, de ebből is tanultam most megint!
Az történt, hogy kérdésekre válaszoltam és sajnos nem azt a választ adtam , hogy ,, ne tudom"...pedig olykor jobb ha az ember ezt válaszolja mert megkíméli magát felesleges feszültségtől!
Én folyamat éjszakában dolgozom nap mint nap és ez elég szerencsés helyzet mert nincs olyan nagy meleg főnökség sem igen van és a legnagyobb előny, hogy önállóan dolgozok nem pedig csapat munkás ként :)
Első estémet kezdetem meg mikor a közvetlen főnököm meglátogatott váratlanul,hogy minden rendben zajlik e és hasonlók. De nem volt egyedül...viszont ennek én nem tulajdonítottam nagy jelentőséget hisz a magánéletéről semmit nem tudtam és nem is bratyiztunk le annyira,hogy megkérdezzem ki az illető aki vele van. Tudni illik,hogy mi illik :)
Nekem mint legújabb emberkének fogalmam sem volt,hogy vannak pletykák és kibeszélések,bár gyaníthattam volna mert ahol sok nő együtt dolgozik ott mindig vannak ilyen furkálódások . Reggel aztán be is sétáltam szépen a csapdába , ugyanis mikor jött a váltás kérdezgettek,hogy milyen volt az első éjszaka,milyen a munka, nem féltem-e egyedül és hasonló illedelmes köröket futottuk le mikor rákérdeztek volt e itt a főninő. Én pedig mondtam,hogy igen és aztán jöttek az újabb kérdések,kivel,öreg volt, fiatal, hogy nézett ki és mikor minden kérdésre válaszoltam készségesen akkor ők összekuncogtak és mondtak egy nevet ezzel le is zárult a beszélgetés. Más nap este gyanútlanul megyek dolgozni és még pont bent volt Niki a főnököm, szépen neki ültem a munkámnak mikor egy váratlan pillanatban kérdőre vont, hogy én miért mondtam a lányoknak azt, hogy ő XY-nal volt bent este nálam?! Én néztem furán de abban a percben le is esett,h igen sajna csapdába csaltak és rám fogtak mindent, idegességemben csak hebegtem habogtam semmi érthető elfogadható válasz nem hagyta el a szám. Mire összeszedtem volna a gondolataim addigra sarkon fordult és elment nagy indulttal. Úgy éreztem megint olyan dolgot tettem ami miatt a munkám is elveszthetem újra ...na szép is lenne gondoltam, így összeszedtem a bátorságom és utána mentem. Elmeséltem hogy történhetett ez a félre értés és sűrűn elnézést kéret. Témát lezárva elnyomta cigicsikkét a hamutálba felállt és elment.
Teltek a napok, nagyon idegesített a dolog igazságtalannak éreztem és féltem, hogy ismételten kockára tettem mindent, aztán összetalálkoztam ismételten a csapdát állító nőszemélyekkel és rákérdeztem, hogy ki az az XY? Néztek bután és azt mondták, hogy ők nem ismerik, tőlem hallották ezt a nevet csak múltkor. Nem értettem,hogy adhatnak ilyen nyugodtan ilyen egyértelműen hazugságot egymás szájába úgy hogy szinte még én is elhittem. Nevettek és otthagytak! Gondolkoztam, eleshettem, beütöttem a fejem vagy esetleg amnéziás lehettem...hisz azt sem tudom ki az az ember. Ismételten bosszantott a dolog nagyon nagyon elmondhatatlanul, mennyivel jobb lett volna ha mindenre mindig csak semleges választ adtam volna, nem kerültem volna újra bajba, de hát utólag már mindig okosabb az ember. Így tehát megpecsételtem az új munkahelyem légkörét! Ne keveredjetek soha ilyen helyzetbe! Találkozunk legközelebb is, tartsatok velem! :)